• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Jupiter, az ég ura

      Magasan áll kora este a Jupiter, mely nyugodt fényével szinte uralja az égboltot. Rászolgált régi elnevezésére (Égúr), a bolygó valóban az “ég ura”.

       
    • CSI: SN Ia – Egyetlen fehér törpe a gyanúsított

      Archív röntgenadatok alapján csak egyetlen fehér törpe felelős egy kb. kétezer évvel ezelőtti Ia típusú szupernóva-robbanásért. Az új eredmény szerint a katasztrófát nem okozhatta két fehér törpe összeolvadása.

       

      A mágneses tér hatása a csillagkeletkezésre

      Egy új kutatás szerint a mágneses tér minden méretskálán, a több száz fényévestől a fényév töredékéig alapvető, általában a gravitáció ellenében dolgozó hatást gyakorol a csillagkeletkezési folyamatokra.

       

      A fű zöld, az ég kék, a Föld kering, a Nap korong – a földsúroló meg közelít

      Megint eltelt egy hónap, megint elhaladt a közelünkben egy kisbolygó, megint megírta az újság, mi meg azt nem értjük, hogy mikor értik már meg, hogy az űrbéli törmelékek közelítései olyan természetesek, minthogy reggel felkel a Nap.

       

      Segítsen elnevezni a Pluto és a Charon felszínformáit!

      Alig négy hónap múlva a Plutóról és holdjairól részletese képeink lesznek – de hogyan nevezzük el a felszínformákat majd?

       

      Csillagok ütközése okozhatta a 17. századi rejtélyes robbanást

      Új mikrohullámú és rádiócsillagászati észlelések alapján a nyári Tejútban 1670-ben feltűnt, sokáig nóvaként számon tartott robbanást valójában két csillag összeolvadása okozhatta.

       

      Gliese 581: mégis bolygó, ami annak látszik?

      Amerikai csillagászok 2014-ben megkérdőjelezték a GJ 581d jelű exobolygó létezését. Most azonban angol kutatók kérdőjelezték meg a módszerüket, amelyen a kétkedésük alapult. Az amerikaiak persze nem hagyják magukat…

       

      “Hajnal” a Ceresnél

      A Dawn-szonda a Ceres körül kering! Űrkutatástörténeti esemény valósult meg azzal, hogy a NASA Dawn űrszondája most pénteken pályára állt a Ceres törpebolygó körül és minden a tervek szerint és rendben történt.

       

      Vénnek tűnő galaxis a fiatal univerzumban

      Az ALMA mikrohullámú antennarendszer és az ESO VLT távcsőegyüttesének mérései szerint az egyik legtávolabbi, és így szükségszerűen nagyon fiatal galaxis úgy néz ki, mint a jóval közelebbi, idősebb csillagvárosok.

       

      Viharos múltja volt az Andromeda-ködnek

      A korong különböző csillagpopulációinak részletes vizsgálata alapján az Andromeda-köd kicsi galaxisokkal történő múltbeli összeolvadása valószínűleg sokkal viharosabb körülmények között zajlott, mint a Tejútrendszer esetében.

       

      Új törpegalaxist találtak a Lokális Csoportban

      Orosz és amerikai kutatók a Tejútrendszert és az Androméda-ködöt is magába foglaló ún. Lokális Csoport újabb tagját fedezték fel. Az izolált törpegalaxis körülbelül 7 millió fényév távolságban helyezkedik el.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Heves metánviharok tájolhatják a Titan homokdűnéit

    Egy új eredmény szerint a Titan sűrű légkörében nagy magasságban keleti irányban fújó metánszelek okozhatják a hold homokdűnéinek szintén keleti irányultságát, amit eddig még nem sikerült kielégítően megmagyarázni.

     

    Magyar felfedezés segíthet a világegyetem a titokzatos “hideg foltjának” megértésében

    2004-ben a csillagászok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban a vártnál jóval hidegebb területet fedeztek fel, melynek létezésére egészen mostanáig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Egy magyarok által vezetett kutatócsoport most meggyőző elmélettel állt elő.
     

    Világosodik a sötét anyag?

    Egy ütköző galaxiscsoportban először bukkantak olyan nyomra, amely arra utal, hogy az ún. sötét anyag nem csak gravitációsan hat kölcsön önmagával, hanem valamilyen egyéb, egyelőre ismeretlen módon is.
     

    Túl minden határon: Neptunuszon túli kisbolygókat vizsgáltak magyar csillagászok a Keplerrel

    Magyar csillagászok – a Kepler-űrtávcső határait feszegetve – először használták az exobolygók kutatására tervezett műszert kisbolygók fényességméréseire. Az első célpontok egyből nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitestek voltak, az eredmények pedig demonstrálták a K2 program újszerű kutatási lehetőségeit.
     

    Összetett szerves molekulákat találtak egy születő bolygórendszerben

    Az ALMA antennarendszer mérései alapján először találtak összetett, az aminosavak és a fehérjék kialakulása szempontjából is fontos szerves molekulákat egy fiatal csillag körüli protoplanetáris korongban.
     

    Egy százalékot a csillagászatnak is!

    Az SZJA 1%-ából származó felajánlások immár hagyományosan egyesületünk legfontosabb és legértékesebb bevételi forrásai közé számítanak, hiszen azt a bizalmat is megmutatják, amivel a csillagászat barátai kitüntetik a Magyar Csillagászati Egyesületet.
     

    Kisbolygó szalad a látómezőben

    Szombat este, mielőtt a felhők elérték volna a Mátrát, egy a Holdnál is közelebb haladó, szoba méretű kisbolygót észleltek a Piszkés-tetőn dolgozó csillagászok – észlelési műhelytitkok és egy szép példa a nemzetközi együttműködésre.

     

    Tűzgömb robbant Miskolc térségében

    Április 6-án 19:30 táján telehold fényességű tűzgömb robbant Miskolc térségében. A robbanás hangját is lehetett hallani. Várjuk a szemtanúk beszámolóit és különösen azokat a felvételeket (pl. biztonsági kamerák), amelyeken teljes egészében rajta van a villanás. Ugyancsak érdekesek lennének olyan (video)felvételek,

     

    A legtöbb csillag körül keringhet lakható bolygó

    A Kepler-űrtávcsővel detektált ezernyi exobolygó paramétereinek részletes statisztikai elemzése alapján Tejútrendszerünkben sok milliárd csillagnak lehet 1-3, a lakhatósági zónában keringő bolygója.

     

    Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából I. – Érdi Bálint

    A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából magas állami kitüntetést kapott Érdi Bálint az égi mechanikai kutatások, azon belül is a háromtest-probléma nemzetközileg elismert kiváló szakembere, az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének egyetemi tanára.

     

    Galaktikus sebességrekord dőlt meg

    Az US708 jelű szökevénycsillag 1200 km/s-os sebességgel mozog, ami az ilyen típusú objektumok esetében mért eddigi legnagyobb sebesség a Galaxisban. A csillag végül el is fogja hagyni a Tejútrendszert.

     

    Miben hasonlít Hawaii és a 2004 BL86 földközeli kisbolygó?

    A most január végén földközelben járt 2004 BL86 kisbolygó és a Hawaii-szigetek felszíne nagyon hasonlít egymásra, mint az kiderült a földközelség idején végzett infravörös színképi megfigyelések alapján.

     

    Milyen egy bolygó élete, ha négy csillag “neveli”?

    Amerikai kutatók két esettanulmány kapcsán vizsgálták a kérdést, hogy vajon milyen gyakorisággal fordulhatnak elő bolygók olyan rendszerekben, amelyekben három vagy akár négy csillag is van.

     

    A Titanon elképzelhető életformát modelleztek

    A Cornell University kutatói egy olyan sejtmembránt modelleztek, amely a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan barátságtalan, -180 °C-os, oxigénmentes környezetének metántengereiben is működőképes lehet.

     

    A nóvarobbanások lehetnek az univerzum legnagyobb lítiumgyárai

    A Nova Del 2013 részletes spektroszkópiai vizsgálata alapján japán csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a nóvarobbanások lehetnek a legnagyobb lítiumgyárak az univerzumban.

     

    A bolygóvadász visszatért: 36 új bolygójelölt a K2-től

    A K2 küldetés ott folytatja, ahol a Kepler abbahagyta: három tucat bolygójelöltet azonosítottak az első tudományos kampány adataiból.

     

    Gyönyörű Einstein-gyűrűt rögzített az ALMA

    Az ALMA antennarendszer által eddig rögzített legjobb felbontású felvételen egy távoli galaxis képe csodálatos Einstein-gyűrűt formáz egy háromszor közelebbi csillagváros gravitációslencse-hatásának köszönhetően.

     

    Molekuláris nitrogént talált a Rosetta az üstökösénél

    Kétatomos nitrogént mutattak ki a Rosetta mérései alapján, amiből közvetve kiderült, hogy a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös magja az ősi Naprendszer nagyon alacsony hőmérsékletű tartományában jött létre.

     

    Részleges napfogyatkozás március 20-án

    Március 20-án délelőtt jelentős mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg Európából, a jelenség hazánk teljes területén megfigyelhető. A Magyar Csillagászati Egyesület és partnerszervezetei közel 60 helyszínen várják az érdeklődőket biztonságos Nap-megfigyelő távcsövekkel.

     

    Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából II. – a Rosetta-program mérnökei

    Az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkája elismeréseként megosztva kapta Apáthy István, Balázs András és Bánfalvi Antal a magyar állam legmagasabb tudományos kitüntetését.

     

    Újabb nagy lépés az SKA megépítése felé

    Már tényleg nincs sok hátra az óriási rádiócsillagászati vállalkozás építésének kezdetéig: eldőlt, hogy melyik kontinensen melyik hullámhossztartományban fognak majd észlelni.

     

    Tengernyi vizet veszített el a Mars az évmilliárdok során

    Egy új eredmény szerint évmilliárdokkal ezelőtt a vörös bolygó felszínét arányaiban az Atlanti-óceánnál is nagyobb vízfelület borította, amely több vizet tartalmazott, mint a Jeges-tenger.

     

    Videojáték Galaxisunkról

    A múlt év végen jelent meg az Elite: Dangerous című videojáték, amelyben a fejlesztők megpróbálták a Tejútrendszert 1:1-ben modellezni. A szoftver 400 milliárd csillagrendszert tartalmaz, amiből 150 ezret a valóságban is létező égitestekről mintáztak.

     

    Rejtélyes kettős fényes folt látszik a Ceres törpebolygón

    A Dawn űrszonda legújabb felvételein a Ceres nevezetes fényes foltja kettősnek bizonyult. A bizarr látvány magyarázata egyelőre teljesen bizonytalan.

     

    Okozhat-e tömeges kihalási eseményeket a sötét anyag?

    Egy amerikai biológus szerint Naprendszerünk Tejútrendszer fősíkján való áthaladásai közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a tömeges kihalási eseményekhez vezető csillagászati és geológiai folyamatokhoz.

     

    Holland-magyar kisbolygó közelít bolygónk felé

    Az egy héttel ezelőtt holland-magyar koprodukcióban felfedezett 2015 CA40 jelű földsúroló kisbolygó hétfőn este 2,4 millió km-re halad el bolygónk mellett.

     
    • Magyarország megújul