• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Gömbhalmaz a Herkulesben

      A nyár kezdetének egyik jele az északi égbolton egyre magasabbra kúszó Herkules csillagkép, melyben ott rejtőzik az északi égbolt legszebb és legfényesebb gömbhalmaza, a Messier 13. Az M13-at Edmond Halley fedezte fel 1714-ben, Charles Messier 1764-ben vette fel híres katalógusába.

       
    • Pluto-holdak keringője

      Két hónapra van célpontjától a New Horizons szonda, amely már április végén elég közel járt a Plutóhoz, hogy legérzékenyebb kamerájával végre lefotózza annak összes ismert holdját.

       

      Folyékony sós víz létezhet a Marson

      A Curiosity marsjáró által az egyenlítői régióban közel két év alatt gyűjtött időjárási adatok alapján adott feltételek esetén átmenetileg folyékony formában is létezhet sós víz a vörös bolygó felszínén.

       

      Teremtés helyett pusztulás három dimenzióban

      Egy új kutatás szerint a Sas-köd Teremtés Oszlopai néven ismert híres képződményét inkább a Pusztulás Oszlopai néven kellene emlegetni a benne található fiatal csillagok romboló hatása miatt.

       

      Itt a Csillagászat Napja!

      2015-ben április 25-ére esik a Csillagászat Napja. Országszerte számos helyszínen rendkívüli nyitva tartással, járdacsillagászattal, távcsöves bemutatókkal várják az érdeklődőket helyi csoportjaink és társszervezeteink. Az este távcsöves látnivalói: a Hold, a Vénusz és Jupiter.

       

      CSI: SN Ia – Egyetlen fehér törpe a gyanúsított

      Archív röntgenadatok alapján csak egyetlen fehér törpe felelős egy kb. kétezer évvel ezelőtti Ia típusú szupernóva-robbanásért. Az új eredmény szerint a katasztrófát nem okozhatta két fehér törpe összeolvadása.

       

      A mágneses tér hatása a csillagkeletkezésre

      Egy új kutatás szerint a mágneses tér minden méretskálán, a több száz fényévestől a fényév töredékéig alapvető, általában a gravitáció ellenében dolgozó hatást gyakorol a csillagkeletkezési folyamatokra.

       

      A fű zöld, az ég kék, a Föld kering, a Nap korong – a földsúroló meg közelít

      Megint eltelt egy hónap, megint elhaladt a közelünkben egy kisbolygó, megint megírta az újság, mi meg azt nem értjük, hogy mikor értik már meg, hogy az űrbéli törmelékek közelítései olyan természetesek, minthogy reggel felkel a Nap.

       

      Segítsen elnevezni a Pluto és a Charon felszínformáit!

      Alig négy hónap múlva a Plutóról és holdjairól részletese képeink lesznek – de hogyan nevezzük el a felszínformákat majd?

       

      Csillagok ütközése okozhatta a 17. századi rejtélyes robbanást

      Új mikrohullámú és rádiócsillagászati észlelések alapján a nyári Tejútban 1670-ben feltűnt, sokáig nóvaként számon tartott robbanást valójában két csillag összeolvadása okozhatta.

       

      Gliese 581: mégis bolygó, ami annak látszik?

      Amerikai csillagászok 2014-ben megkérdőjelezték a GJ 581d jelű exobolygó létezését. Most azonban angol kutatók kérdőjelezték meg a módszerüket, amelyen a kétkedésük alapult. Az amerikaiak persze nem hagyják magukat…

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Elhunyt Ill Márton

    Május 17-én, életének 85. évében, távol szülőföldjétől, Kanadában elhunyt Dr. Ill Márton csillagász. Egy kalandos és küzdelmekkel teli életút végére került megmásíthatatlanul pont.

     

    Váratlan porkitörés az üstökös árnyékos oldalán

    A Rosetta-szonda a 67P/Churyumov-Gerasimenko rendszeres fotózása közben egy váratlan porkitörést rögzített az üstökösmag éjszakai, sötét oldalánál.
     

    Újabb bizonyítékok arra, hogyan robbannak a távolságmérésben használt szupernóvák

    Az Ia szupernóvák alapvető szerepet játszanak a kozmikus távolságok skálázásában, ezért nagyon fontos lenne a robbanás okának ismerete. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ezt egy modell nem írja le, legalább két altípus létezik.
     

    Határ a csillagos ég – észlelési pályázat középiskolásoknak

    Ha szeretnél egy hétvégét az ország legnagyobb távcsövei közt tölteni, ha kedveled a színes csillagászati felvételeket, és 14-18 év közötti középiskolás diák vagy, ez a felhívás pont neked szól!
     

    A gömbhalmazok sötét oldala

    Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett spektroszkópiai észlelések alapján új típusú gömbhalmazokat fedeztek fel a Centaurus A óriásgalaxis körül, melyek tömege sokkal nagyobb, mint a normál társaiké.
     

    A Neptunuszt és holdjait is megfigyelte a K2

    A Kepler-űrtávcső immár messze nem csak az exobolygókat kutatja: idén tavasszal a Neptunusz és holdjainak táncát is végigkövette.

     

    Óriási halót detektált a Hubble az Androméda-köd körül

    A Hubble-űrtávcső öt évnyi archív spektroszkópiai adatai szerint az Androméda-ködöt övező szinte láthatatlan haló mérete hatszor, tömege pedig mintegy ezerszer akkora, mint azt a korábbi megfigyelések alapján gondolták.

     

    Tizenegy szökevénygalaxist találtak

    Jelenleg körülbelül két tucatnyi szökevénycsillagot ismerünk, sőt egy csillaghalmazt is, amelyek örökre elhagyták gazdagalaxisukat. Orosz kutatók most 11 szökevénygalaxist azonosítottak, amelyek galaxishalmazukból távoztak.

     

    Először rögzítették egy exobolygó optikai színképét

    A HARPS bolygókereső spektrográffal először sikerült egy exobolygó által visszavert csillagfény optikai színképét rögzíteni. Az égitest az 51 Peg b, a húsz éve felfedezett első Naprendszeren kívüli planéta.

     

    Magyar felfedezés segíthet a világegyetem a titokzatos “hideg foltjának” megértésében

    2004-ben a csillagászok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban a vártnál jóval hidegebb területet fedeztek fel, melynek létezésére egészen mostanáig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Egy magyarok által vezetett kutatócsoport most meggyőző elmélettel állt elő.

     

    Túl minden határon: Neptunuszon túli kisbolygókat vizsgáltak magyar csillagászok a Keplerrel

    Magyar csillagászok – a Kepler-űrtávcső határait feszegetve – először használták az exobolygók kutatására tervezett műszert kisbolygók fényességméréseire. Az első célpontok egyből nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitestek voltak, az eredmények pedig demonstrálták a K2 program újszerű kutatási lehetőségeit.

     

    Kisbolygó szalad a látómezőben

    Szombat este, mielőtt a felhők elérték volna a Mátrát, egy a Holdnál is közelebb haladó, szoba méretű kisbolygót észleltek a Piszkés-tetőn dolgozó csillagászok – észlelési műhelytitkok és egy szép példa a nemzetközi együttműködésre.

     

    Tűzgömb robbant Miskolc térségében

    Április 6-án 19:30 táján telehold fényességű tűzgömb robbant Miskolc térségében. A robbanás hangját is lehetett hallani. Várjuk a szemtanúk beszámolóit és különösen azokat a felvételeket (pl. biztonsági kamerák), amelyeken teljes egészében rajta van a villanás. Ugyancsak érdekesek lennének olyan (video)felvételek,

     

    A legtöbb csillag körül keringhet lakható bolygó

    A Kepler-űrtávcsővel detektált ezernyi exobolygó paramétereinek részletes statisztikai elemzése alapján Tejútrendszerünkben sok milliárd csillagnak lehet 1-3, a lakhatósági zónában keringő bolygója.

     

    Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából I. – Érdi Bálint

    A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából magas állami kitüntetést kapott Érdi Bálint az égi mechanikai kutatások, azon belül is a háromtest-probléma nemzetközileg elismert kiváló szakembere, az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének egyetemi tanára.

     

    Csillagaktivitás jeleit nézhették exobolygónak

    Egy új vizsgálat szerint a tavaly Kapteyn csillaga körül detektált két exobolygó közül a lakhatósági zónába képzelt planéta nem létezik, a neki tulajdonított jelet csak a csillag aktivitása okozza.

     

    A NASA újragondolta a Mars körüli forgalomirányítási rendszerét

    A NASA javított a Mars körül tevékenykedő űreszközök követési, manővertervezési és kommunikációs protokolljain annak érdekében, hogy a különböző pályákon keringő egységek ne kerülhessenek túlságosan közel egymáshoz.

     

    Nincs saját mágneses tere a Rosetta üstökösének

    A Rosetta-szonda és annak leszállóegysége mérései szerint a célüstökös magjának nincs saját mágneses tere, tehát egy nem mágnesezett kis égitestről van szó. Az üstökösmag közelében csak a napszélplazma által szállított mágneses tér mutatható ki.

     

    Heves metánviharok tájolhatják a Titan homokdűnéit

    Egy új eredmény szerint a Titan sűrű légkörében nagy magasságban keleti irányban fújó metánszelek okozhatják a hold homokdűnéinek szintén keleti irányultságát, amit eddig még nem sikerült kielégítően megmagyarázni.

     

    Világosodik a sötét anyag?

    Egy ütköző galaxiscsoportban először bukkantak olyan nyomra, amely arra utal, hogy az ún. sötét anyag nem csak gravitációsan hat kölcsön önmagával, hanem valamilyen egyéb, egyelőre ismeretlen módon is.

     

    Összetett szerves molekulákat találtak egy születő bolygórendszerben

    Az ALMA antennarendszer mérései alapján először találtak összetett, az aminosavak és a fehérjék kialakulása szempontjából is fontos szerves molekulákat egy fiatal csillag körüli protoplanetáris korongban.

     

    Gyönyörű Einstein-gyűrűt rögzített az ALMA

    Az ALMA antennarendszer által eddig rögzített legjobb felbontású felvételen egy távoli galaxis képe csodálatos Einstein-gyűrűt formáz egy háromszor közelebbi csillagváros gravitációslencse-hatásának köszönhetően.

     

    Molekuláris nitrogént talált a Rosetta az üstökösénél

    Kétatomos nitrogént mutattak ki a Rosetta mérései alapján, amiből közvetve kiderült, hogy a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös magja az ősi Naprendszer nagyon alacsony hőmérsékletű tartományában jött létre.

     

    Részleges napfogyatkozás március 20-án

    Március 20-án délelőtt jelentős mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg Európából, a jelenség hazánk teljes területén megfigyelhető. A Magyar Csillagászati Egyesület és partnerszervezetei közel 60 helyszínen várják az érdeklődőket biztonságos Nap-megfigyelő távcsövekkel.

     

    Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából II. – a Rosetta-program mérnökei

    Az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkája elismeréseként megosztva kapta Apáthy István, Balázs András és Bánfalvi Antal a magyar állam legmagasabb tudományos kitüntetését.

     
    • Magyarország megújul