• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Teljes napfogyatkozás a Spitzbergákon

      Százezrek kísérték itthon figyelemmel a március 20-i részleges napfogyatkozást. Egy honfitársunk azonban teljes fogyatkozásban gyönyörködhetett messze északon, a Spitzbergákon.

       
    • Gliese 581: mégis bolygó, ami annak látszik?

      Amerikai csillagászok 2014-ben megkérdőjelezték a GJ 581d jelű exobolygó létezését. Most azonban angol kutatók kérdőjelezték meg a módszerüket, amelyen a kétkedésük alapult. Az amerikaiak persze nem hagyják magukat…

       

      “Hajnal” a Ceresnél

      A Dawn-szonda a Ceres körül kering! Űrkutatástörténeti esemény valósult meg azzal, hogy a NASA Dawn űrszondája most pénteken pályára állt a Ceres törpebolygó körül és minden a tervek szerint és rendben történt.

       

      Vénnek tűnő galaxis a fiatal univerzumban

      Az ALMA mikrohullámú antennarendszer és az ESO VLT távcsőegyüttesének mérései szerint az egyik legtávolabbi, és így szükségszerűen nagyon fiatal galaxis úgy néz ki, mint a jóval közelebbi, idősebb csillagvárosok.

       

      Viharos múltja volt az Andromeda-ködnek

      A korong különböző csillagpopulációinak részletes vizsgálata alapján az Andromeda-köd kicsi galaxisokkal történő múltbeli összeolvadása valószínűleg sokkal viharosabb körülmények között zajlott, mint a Tejútrendszer esetében.

       

      Új törpegalaxist találtak a Lokális Csoportban

      Orosz és amerikai kutatók a Tejútrendszert és az Androméda-ködöt is magába foglaló ún. Lokális Csoport újabb tagját fedezték fel. Az izolált törpegalaxis körülbelül 7 millió fényév távolságban helyezkedik el.

       

      Kisbolygós nagyüzem a Naprendszerben

      Az utóbbi években oly népszerű apró égitestek fontosságát jól mutatja, hogy 67P saga mellett az elmúlt napokban két űrszonda érkezéséről és egy indításáról érkeztek fontos hírek, amelyek mind kisbolygók kutatására lettek tervezve.

       

      Viharos szelek formálják a Titan homokdűnéit

      Szélcsatornában elvégzett hosszú kísérletsorozat alapján a Szaturnusz óriásholdjának homokdűnéit alakító szelek sebességének legalább ötven százalékkal nagyobbnak kell lenni annál, mint amit a kutatók korábban gondoltak.

       

      Mi történik a Tejútrendszer magjában?

      Egy német vezetésű kutatócsoport új észlelési eredményeket közölt a Tejútrendszer centrumában még 2011-ben felfedezett G2 jelű gázködről, ami nagy valószínűséggel egy nagyobb gázáram része lehet.

       

      Állatövi fényt detektáltak kilenc közeli csillag körül

      Az ESO VLTI interferométerével egy nemzetközi kutatócsoport nagy mennyiségű por által tükrözött ún. állatövi fényt detektált kilenc közeli csillag lakhatósági zónájának közelében.

       

      Bolygókeletkezés egy kettőscsillag rendszerében: gázáram köti össze a külső és belső korongot

      Az ALMA antennarendszer adatai alapján egy kettőscsillag körüli külső, nagy tömegű anyagkorongból a rendszer belső tartományai felé tartó gázáramot detektáltak francia kutatók, aminek szerepe lehet a bolygóképződésben is.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    A legtöbb csillag körül keringhet lakható bolygó

    A Kepler-űrtávcsővel detektált ezernyi exobolygó paramétereinek részletes statisztikai elemzése alapján Tejútrendszerünkben sok milliárd csillagnak lehet 1-3, a lakhatósági zónában keringő bolygója.

     

    Részleges napfogyatkozás március 20-án

    Március 20-án délelőtt jelentős mértékű részleges napfogyatkozás figyelhető meg Európából, a jelenség hazánk teljes területén megfigyelhető. A Magyar Csillagászati Egyesület és partnerszervezetei közel 60 helyszínen várják az érdeklődőket biztonságos Nap-megfigyelő távcsövekkel.
     

    Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából II. – a Rosetta-program mérnökei

    Az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkája elismeréseként megosztva kapta Apáthy István, Balázs András és Bánfalvi Antal a magyar állam legmagasabb tudományos kitüntetését.
     

    Kitüntetettjeink 2015. március 15. alkalmából I. – Érdi Bálint

    A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából magas állami kitüntetést kapott Érdi Bálint az égi mechanikai kutatások, azon belül is a háromtest-probléma nemzetközileg elismert kiváló szakembere, az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének egyetemi tanára.
     

    Egy százalékot a csillagászatnak is!

    Az SZJA 1%-ából származó felajánlások immár hagyományosan egyesületünk legfontosabb és legértékesebb bevételi forrásai közé számítanak, hiszen azt a bizalmat is megmutatják, amivel a csillagászat barátai kitüntetik a Magyar Csillagászati Egyesületet.
     

    Galaktikus sebességrekord dőlt meg

    Az US708 jelű szökevénycsillag 1200 km/s-os sebességgel mozog, ami az ilyen típusú objektumok esetében mért eddigi legnagyobb sebesség a Galaxisban. A csillag végül el is fogja hagyni a Tejútrendszert.

     

    Miben hasonlít Hawaii és a 2004 BL86 földközeli kisbolygó?

    A most január végén földközelben járt 2004 BL86 kisbolygó és a Hawaii-szigetek felszíne nagyon hasonlít egymásra, mint az kiderült a földközelség idején végzett infravörös színképi megfigyelések alapján.

     

    Milyen egy bolygó élete, ha négy csillag “neveli”?

    Amerikai kutatók két esettanulmány kapcsán vizsgálták a kérdést, hogy vajon milyen gyakorisággal fordulhatnak elő bolygók olyan rendszerekben, amelyekben három vagy akár négy csillag is van.

     

    A Titanon elképzelhető életformát modelleztek

    A Cornell University kutatói egy olyan sejtmembránt modelleztek, amely a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan barátságtalan, -180 °C-os, oxigénmentes környezetének metántengereiben is működőképes lehet.

     

    A nóvarobbanások lehetnek az univerzum legnagyobb lítiumgyárai

    A Nova Del 2013 részletes spektroszkópiai vizsgálata alapján japán csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a nóvarobbanások lehetnek a legnagyobb lítiumgyárak az univerzumban.

     

    A bolygóvadász visszatért: 36 új bolygójelölt a K2-től

    A K2 küldetés ott folytatja, ahol a Kepler abbahagyta: három tucat bolygójelöltet azonosítottak az első tudományos kampány adataiból.

     

    Hetvenezer év után “kapták el” a kozmikus behatolót

    Egy nemzetközi kutatócsoport szerint egy nemrégiben felfedezett halvány objektum, Scholz csillaga 70 ezer évvel ezelőtt annyira megközelítette a Naprendszerünket, mint semmilyen más csillag előtte, azóta, vagy a belátható jövőben.

     

    A Titan zajtalanított tavai

    A Cassini által készített radarfelvételek nagyon hasznosak voltak ugyan, de nem voltak túl esztétikusak. Eddig.

     

    Ultraibolyában sugárzó burok egy haldokló csillag körül

    Újabb felfúvódott vörös óriáscsillag körül fedeztek fel ultraibolyában látszó levált gázburkot. Az U Hydrae tömegvesztésének részletes vizsgálatai Napunk jövőjébe is pillantást adnak.

     

    Százmillió évvel később születhettek az első csillagok

    A Planck-űrszonda most nyilvánosságra hozott új mérésein alapuló eredmények szerint az univerzum első csillaggenerációja mintegy százmillió évvel később jött létre, mint azt eddig gondolták.

     

    Újabb nagy lépés az SKA megépítése felé

    Már tényleg nincs sok hátra az óriási rádiócsillagászati vállalkozás építésének kezdetéig: eldőlt, hogy melyik kontinensen melyik hullámhossztartományban fognak majd észlelni.

     

    Tengernyi vizet veszített el a Mars az évmilliárdok során

    Egy új eredmény szerint évmilliárdokkal ezelőtt a vörös bolygó felszínét arányaiban az Atlanti-óceánnál is nagyobb vízfelület borította, amely több vizet tartalmazott, mint a Jeges-tenger.

     

    Videojáték Galaxisunkról

    A múlt év végen jelent meg az Elite: Dangerous című videojáték, amelyben a fejlesztők megpróbálták a Tejútrendszert 1:1-ben modellezni. A szoftver 400 milliárd csillagrendszert tartalmaz, amiből 150 ezret a valóságban is létező égitestekről mintáztak.

     

    Rejtélyes kettős fényes folt látszik a Ceres törpebolygón

    A Dawn űrszonda legújabb felvételein a Ceres nevezetes fényes foltja kettősnek bizonyult. A bizarr látvány magyarázata egyelőre teljesen bizonytalan.

     

    Okozhat-e tömeges kihalási eseményeket a sötét anyag?

    Egy amerikai biológus szerint Naprendszerünk Tejútrendszer fősíkján való áthaladásai közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a tömeges kihalási eseményekhez vezető csillagászati és geológiai folyamatokhoz.

     

    Holland-magyar kisbolygó közelít bolygónk felé

    Az egy héttel ezelőtt holland-magyar koprodukcióban felfedezett 2015 CA40 jelű földsúroló kisbolygó hétfőn este 2,4 millió km-re halad el bolygónk mellett.

     

    Látványos felvételeket küldtek a Ceres és a Pluto felé közeledő űrszondák

    A Ceres és Plútó törpebolygók felé közeledő amerikai Dawn, illetve New Horizons űrszondák felvételein egyre több részletet ismerhetünk meg bolygórendszerünk távoli kis égitestjeiről.

     

    “Csillagközi” technológia és a forgó fekete lyukak

    Az Oscar-díjra is jelölt Csillagok között c. film készítőinek vizuális effektusokért felelős csoportja egy szakcikkben enged bepillantást a forgó fekete lyukaknak a mozi újszerű, realisztikus látványvilágát megalapozó fizikájába.

     

    Katasztrófában fog végződni a csillagkeringő

    Egy planetáris ködben felfedezték az eddigi legnagyobb tömegű, fehér törpékből álló csillagpárt, amelynek tagjai, egymáshoz egyre közelebb keringve, kb. 700 millió éven belül egy szupernóva-robbanásban fognak összeolvadni.

     

    Fényes folt a Ceres felszínén – mi lehet az?

    A Ceres felé közeledő amerikai Dawn űrszonda egyre élesebben látja a kis égitest felszínét és annak feltűnően fényes és rejtélyes alakzatát. A szonda közelebbi vizsgálatai fognak fényt deríteni ennek a titokzatos felszíni formációnak a mibenlétére.

     
    • Magyarország megújul