• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum
       

      A hét képe

      Félárnyékos holdfogyatkozás

      2016. szeptember 16-án félárnyékos holdfogyatkozásnak lehettek szemtanúi azok, akik a holdkelte utáni órákban figyelték égi kísérőnket. A Hold bolygónk félárnyékán haladt keresztül, ezért a fényességcsökkenés egy teljes fogyatkozáséhoz képest kevésbé volt feltűnő, de a holdperem elsötétedése így is érdekes látványt

       
    • Az ötödik kölcsönhatás nyomára bukkanhattak egy magyar laborban?

      Amerikai elméleti fizikusok szerint az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében egy radioaktív bomlási kísérlet során megfigyelt anomália a természet ötödik, egyelőre csak sejtett alapvető kölcsönhatásának a nyoma lehet.

       

      Mégis gyakori lehet az erős mágneses tér a csillagokban

      Egy nemzetközi kutatócsoport frissen publikált eredményei alapján sokkal több csillag rendelkezhet erős mágneses térrel, mint azt korábban gondoltuk. A felfedezés jelentősen befolyásolhatja a Napnál nagyobb tömegű csillagok fejlődéséről kialakult elméleteket.

       

      Csillagdinoszauruszok és a Naprendszer őstörténete

      A Nap születése előtt felrobbant szupernóvák nyomait fedezték fel magyarországi kutatók, meteoritokban rejtőző, különleges izotópok segítségével.

       

      Szupernóva, megrendelésre

      Tavaly egyetlen szupernóva négyszereződve tűnt fel az égbolton, és a jelek arra utaltak, hogy egy ötödik kép is felbukkanhat 2016-ig. Felbukkant.

       

      Kulin György csillagászati verseny és diákolimpiai felkészítő szakkörök

      2015/16-ban a 7. országos Kulin György csillagászati versenyen mérhetik össze tudásukat a csillagászat iránt érdeklődő általános és középiskolás diákok. Utóbbiak számára országszerte felkészítő szakkörök is indulnak. Cél a diákolimpia!

       

      Charon, Ceres, Csuri: hírek a Naprendszerből

      Az idei év a Naprendszer apró égitestjeiről szólt, s bár a szenzációs bejelentések alábbhagytak, a három apró égitestről folyamatosan érkeznek az újabb és újabb eredmények, látványos felvételek.

       

      Legfeljebb másfél milliárd éve alakult ki a Föld belső, szilárd vasmagja

      Egy új eredmény szerint a Földnek a mágneses tér létezésében meghatározó szerepet játszó szilárd vasmagja csak 1-1,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, lassabban, mint azt korábban gondolták.

       

      Határ a csillagos ég – észlelési pályázat középiskolásoknak

      Ha szeretnél egy hétvégét az ország legnagyobb távcsövei közt tölteni, ha kedveled a színes csillagászati felvételeket, és 14-18 év közötti középiskolás diák vagy, ez a felhívás pont neked szól. Határidő: szeptember 18!

       

      Égi pillangó kel ki a poros bábból

      Az ESO VLT távcsőegyüttessel valaha készült legélesebb felvételek feltárják, hogyan kezdődik a folyamat, melynek végeredményeként egy haldokló csillag porából pillangó alakú planetáris köd jön létre.

       

      Gyorshír: Felébredt a Philae!

      Néhány nappal azután, hogy sikerült megtalálni a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínén az árnyékos mélyedésbe esett, ezért hibernálódott Philae szondát, a kis szerkezet életjelet adott magáról!

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Csillagászati szakkörök indulnak a Polaris Csillagvizsgálóban

    Szeptember folyamán négy különböző szakkört indít az óbudai Polaris Csillagvizsgáló – minden korosztály számára. bővebben

     

    Mennyire lehet változatlan egy változócsillag?

    Magyar kutatók egy vörös törpecsillag megfigyelései alapján arra jutottak, hogy a stabil mágneses tér még nem tesz unalmassá egy égitestet, sőt.
     

    Minden korábbinál részletesebb felvételek egy üstökös széteséséről

    A Hubble-űrtávcső napokban közzétett felvételei minden korábbinál részletesebb betekintést nyújtanak egy szétesett üstökösmag életébe, ahol a töredékek mozgása egyenként is nyomon követhető.
     

    A Pluto festi vörösre a legnagyobb holdját

    Egy évvel a New Horizons átrepülése után a kutatók rájöttek, hogy miért vörös a Pluto legnagyobb holdjának, a Charonnak a sarki régiója az űreszköz történelmi jelentőségű felvételein.
     

    31 tonnás vasmeteoritot találtak Argentínában

    Nagytömegű, mondhatni XXXL méretű vasmeteoritot fedezett fel Carlos Ariel Cerrutti és Mario Ariel Vesconi, a chacói Csillagászati Társaság két tagja.
     

    A kilencedik bolygó keresése közben nagyon távoli új objektumokat találtak

    A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának keresése közben amerikai csillagászok nagy földi távcsövekkel különleges égitesteket fedeztek fel.
     

    Nem minden gömbhalmaz, ami annak látszik?

    Egy olasz vezetésű kutatócsoport két, nagyon eltérő korú csillagpopulációt azonosított egy ugyan gömbhalmazra emlékeztető, de ebben a körben valójában egyetlen másik objektumra sem hasonlító csillaghalmazban.
     

    Irány a Bennu kisbolygó – elindult az OSIRIS-REx űrszonda!

    Sikeresen elindult az OSIRIS-REx űrszonda, az első amerikai kisbolygós mintavételi misszió, hogy anyagmintát gyűjtsön a Bennu kisbolygó felszínéről.
     

    Újabb izgalmak előtt a Rosetta-program: a keringő egység is leszáll az üstökösmagra

    Szeptember végén véget ér a Rosetta űrprogram, amikor a keringő egység leszáll az üstökösmag felszínére – csatlakozva a minap megtalált Philae-hez.
     

    Megtalálta a Rosetta a Philae-t!

    Eddig csak hozzávetőlegesen lehetett tudni, melyik lyukba is eshetett a lander a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökösön.

     

    Három bolygó két csillag körül

    A Carnegie Institution kutatói három óriásbolygót fedeztek fel egy kettőscsillag körül, amelynek komponensei a Naphoz teljesen hasonlóak. Két bolygó az egyik, a harmadik pedig a másik csillag körül kering.

     

    Bolygót találtak a legközelebbi csillag lakhatósági zónájában

    Az ESO nagy teleszkópjai és egyéb műszerek mérései alapján a Földnél alig nagyobb kőzetbolygót fedeztek fel a legközelebbi csillag, a Proxima Centauri nevű vörös törpe lakhatósági zónájában.

     

    A Merkúron 3,5 milliárd éve megszűnt a vulkáni tevékenység

    A NC State University kutatóinak új eredménye, miszerint a Merkúr vulkáni aktivitása körülbelül 3,5 milliárd éve szinte teljesen megszűnt, új szempontokkal járul hozzá a bolygó geológiai fejlődésének megértéséhez.

     

    Az Akadémiai Könyvtár repozitóriumába került a Stella és a Csillagászati Lapok

    Értékes régi kiadványok váltak elektronikusan elérhetővé a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának köszönhetően.

     

    Nincsenek nagy kráterek a Ceres felszínén

    Egy kutatás szerint a nagy becsapódási kráterek Ceres felszínén megfigyelhető hiánya a törpebolygó különleges összetételének és belső fejlődésének eredményeként zajló “erózió” következménye lehet.

     

    A 2016-os év eddigi legnagyobb napkitörése

    Ez év legnagyobb napkitörése magyar idő szerint július 23-ra virradó éjszaka történt, és elsőként a NASA egyik napmegfigyelő mesterséges holdja, az SDO észlelte.

     

    Olyan zseniális lett volna a Hitomi, hogy talán megépítik újra

    A Hitomi röntgen űrtávcső első és egyetlen tudományos mérése igazolta, hogy nagyságrendekkel körözhette volna le az elődeit: a NASA és a JAXA vezetői máris az ismétlésről tárgyalnak.

     

    Megtörtént a víz-hóhatár első kimutatása a Naprendszeren kívül

    A chilei Atacama-sivatagban lévő ALMA rádiótávcső-rendszer képalkotó technikájával egy távoli csillag körüli vízjég tartományt és annak határát, a “hóhatárt” először sikerült láthatóvá tenni.

     

    Ilyen galaxist még soha senki nem látott

    Egy tanulmány szerint az UGC 1382 jelű galaxis valójában tízszer nagyobb annál, mint korábban gondolták, és a legtöbb galaxissal ellentétben belső részei fiatalabbak, a külső részei meg öregebbek.

     

    Feltárul a Jupiter sarkvidéke: a Juno első fotógalériája

    Visszaküldte első közeli felvételeit a Juno űrszonda, amelyek tekervényes viharok és örvények sokaságát örökítették meg a gázóriás északi pólusa körül.

     

    Hatmillió éves buborék árulkodik a Tejútrendszer hiányzó anyagáról

    Egy új kutatás szerint a Tejútrendszer mainál jóval aktívabb magja által 6 millió évvel ezelőtt felfújt, ma már 20 ezer fényév méretű buborék 130 milliárd naptömegnyi, a Galaxist átható és övező rendkívül forró gázban terjed.

     

    Oxigén lehet a Vénuszhoz hasonló exobolygó légkörében?

    Amerikai kutatók szerint a tavaly felfedezett GJ 1132 b katalógusjelű exobolygónak a Vénuszéhoz hasonlóan forró, ám vékony és ritka légkörében oxigén is lehet, amelynek jelenléte azonban nem biológiai aktivitásra utal.

     

    A hidrogénmolekula új “tulajdonságát” fedezték fel

    A Hokkaido University kutatóinak laboratóriumi kísérletei alapján parányi jégszemcsék felszínén a két atomból álló hidrogénmolekula két energiaállapota közötti átalakulás üteme erősen függ a hőmérséklettől.

     

    Hogyan alakultak ki az üstökösök?

    A Rosetta űrszonda eredményei alapján bebizonyosodott, hogy az üstökösök az ősi Naprendszerben keletkeztek és nem későbbi törmelékek nagyobb jeges kisbolygók ütközései nyomán.

     

    Ősi fekete lyukak ütközését detektálta a LIGO?

    Japán kutatók új eredménye szerint a LIGO által tavaly ősszel detektált gravitációs hullámokat ősi, az univerzumot létrehozó ősrobbanás után nem sokkal kialakult fekete lyukak összeolvadása generálhatta.

     

    Két “lakható” bolygó is kering egy közeli vörös törpe körül

    A Hubble-űrtávcső mérései alapján először sikerült földméretű exobolygók légkörének kimutatása. Az eredmények a két planéta “lakhatóságának” esélyeit is megnövelték az eddig gondolthoz képest.

     

    A Kepler-TESS csillagszeizmológiai tudományos konferenciáról jelentjük

    Összegyűltek a múlt héten a világ asztroszeizmológusai az Azori-szigeteken. Kiküldött tudósítónk, a hattagú magyar csapat egyik kutatójának jelentését az alábbiakban olvashatjuk.

     

    Meteorithullás Thaiföldön

    A tetőn át érkezett a hívatlan égi látogató! Egy chalomprai asszony házának hullámpalából készült tetejét meteorit szakította át június 27-én, helyi idő szerint 7:26-kor.

     

    Sólyomszem nézett az Orion-köd mélyére

    Az ESO VLT távcsőegyüttesének HAWK-I műszerével minden korábbinál “mélyebben” pillantottak az Orion-köd belsejébe az infravörös tartományban. A felvételen az eddig ismertnél tízszer több barna törpe azonosítható.

     
    • Magyarország megújul