Április 4-én a nagyváradi Meridian Zero csillagász klub is kivette
részét a világszerte megrendezett Globális Csillagpartiból.
Április 4-én a nagyváradi Meridian Zero csillagász klub is kivette részét a világszerte megrendezett 100 óra csillagászat programból. A klubtagok azon része, mely épp nem a romániai csillagászati olimpiára készült a Nyugati-Kárpátok sötét ege alatt, megragadta a klub tulajdonában levő 200 mm-es Dobsont és a hasonló aperturájú Schmidt-Cassegraint, és kivonult a Nagyváradi Sas-palotával szemben, a Sebes-Körös partján található parkolóba.
Helyi idő szerint 19.30-kor már nagyban folyt a Hold krátereiben való gyönyörködés. Míg egyesek mobiltelefonjuk segítségével, okulár projekciós módszerrel igyekeztek megörökíteni a látványt, mások a Galilei-kori egyházfőkhöz hasonlóan hitetlenkedve keresték az illusztrációt a távcső belsejében.
A Nap egyre mélyebben sülyedt a horizont mögé, de valamiért a csillagok (a Szíriuszt leszámítva) nem szándékoztak megjelenni. A városháza, és más, több száz éves épületek díszkivilágítása, és a környező utcai lámpák gondoskodtak arról, hogy a Polaris az este további részeben se legyen könnyű szabadszemes célpont.
Egyszer csak megpillantottuk a Szaturnuszt. Ekkor az egyik távcső azonnal feléje fordult. A tömegesen érkező érdeklődők 120-szoros nagyítással csodálhatták meg a még látható gyűrűcsökevényt, néhány felhősávot és a Titan-t.
Szép számban jelentek meg kisgyerekek, akik nem érték el az okulárt szemükkel, így hát elkelt némi szülői segítség. Egyes ügyetlenkedő apukákról rám hárult a feladat, hogy párhuzamosítsam gyermekük szemgolyójának optikai tengelyét a távcsőével:
A Szaturnusszal egy időben a sajtó helyi képviselői is megjelentek. Eleinte igyekeztem távolról elkerülni a kamerákat, de végül kénytelen voltam elmagyarázni, mi adja a távcső nagyítását, miről szól a csillagászat éve, mióta érdekel a csillagászat, melyik a kedvenc bolygóm stb.
A fent említett két égitest mellett a Mizar-Alcor hármast is sikerült szemügyre venni, mely feleakkora hatást sem eredményezett, mint társai. A mélyég-objektumok bemutatását sajnos lehetetlenné tette a mértéktelen fényszennyezettség, illetve a fátyolfelhő réteg, mely mostanra beborította az égboltot.
Mindent összevetve kifejezetten sikeresnek bizonyult az este. A tavalyi Astronomy Day-hez hasonlóan, most is nagy tömegeket sikerült az ún. Galilei-élményben részesíteni. Emellett igyekeztünk átadni némi csillagászati kultúrát a látogatóknak, és tájékoztatni őket a klub aktivitásáról.
Ajánlott oldalak
Képeslap-küldés
