A
téli égbolt jellegzetes objektuma a Fiastyúk
nyílthalmaz, népies nevén a Hetevény, hivatalos jelöléssel pedig az M45.
Ezt a feltűnő csillagcsoportot már i. e. 750-ben is ismerték: Homérosz többször is
említi az Iliászban és az Odüsszeiában is. A görögön kívül számos más ókori kultúra mitológiájában is megemlítik a Plejádokat. A
halmaz szabad szemmel látható csillagainak neve a görögöktől ered (Atlas, Pleione és lányaik: Alcyone, Asterope, Electra, Maya,
Merope, Taygeta, Celaeno).
Ezen kilenc csillagon kívül azonban legalább 500 csillag
tartozik a halmazhoz, melyek az égbolton körülbelül négy holdátmérőnyi területen
oszlanak el. A Plejádok csillagai nagyjából 100 millió évesek
lehetnek, a Hipparcos műhold mérései alapján tőlünk mintegy 440
fényévre találhatóak, és az egész csoport távolodik tőlünk. Legfényesebb csillagai mind forró, B6-B8 színképtípusú fehér óriáscsillagok, de meglepően sok hirtelen kifényesedést mutató, a csillagfejlődés egészen korai szakaszában járó flercsillagot is találunk benne, melyek közül nem egyet magyar csillagászok fedeztek fel.
A csillaghalmazban 1859-ben fedezték fel a Merope csillagot körülvevő
ködöt, mely a Merope-köd nevet, illetve az NGC 1435 jelölést kapta. Szintén az M45 része az NGC 1432 és az IC 349. Ezek a
ködök teszik izgalmas célponttá az asztrofotósok számára az M45-öt,
ugyanis fotografikusan már kisebb távcsövekkel is jól észlelhetők. Sokáig azt hitték, hogy ez a ködösség a halmaz kialakulása után visszamaradt por, de ma már tudjuk, hogy a csillagcsoport térbeli mozgása közben, véletlenül került a porfelhő közelébe.
A hét képét Pável Zoltán készítette 2010. január 15-én egy 80/600-as ED APO távcsővel (Lacerta Universal Flattener, Synta EQ6 SynScan), és a mögé helyezett, módosított Canon EOS 1000D
fényképezőgéppel. A végleges felvétel 50 darab 5 perces kép összege.
Ajánlott oldalak
