Legalább 40%-kal nagyobb kiterjedésű és emiatt jelentősen öregebb a Tejútrendszer két törpegalaxisából származó anyagáram, ami fontos információ keletkezésének körülményeiről.
A déli égbolton látható, Kis és Nagy Magellán-felhő néven ismert ködösség valójában saját Tejútrendszerünk két apró kísérőgalaxisa. A két szabálytalan alakú törpegalaxis 150 ezer, illetve 200 ezer fényév távolságban található saját Galaxisunktól. Immár 30 éve ismert a Magellán-áramlatként ismert gázáram, amely a Magellán-felhőkből kiáradva helyezkedik el Galaxisunk közelében. A gázáram létére számos bizonyítékot fedeztek fel a későbbiekben, mindazonáltal a hatalmas struktúrában szakadások voltak láthatók, így nem volt egyértelmű, hogy a szakadozott foltok valóban egyetlen óriási objektum részei-e.
David Nidever (University of Virginia) és kutatócsoportja vizsgálatai segíthetnek megválaszolni a kérdést. A csoport megfigyeléseinek hála a Magellán-áramlásról sokkal teljesebb kép áll a kutatók rendelkezésére. A szakemberek összesen több mint 100 órán keresztül térképezték fel az áramlást a GBT (a Robert C. Byrd nevét viselő Green Bank-i Teleszkóp) segítségével. Az adatokat más rádiótávcsövekkel, például a Puerto Ricoban levő areciboi teleszkóppal, a Westerbork (Hollandia) és Parkes (Ausztrália) műszerekkel végzett megfigyelésekkel is összevetették. A végeredmények szerint az összefüggő áramlás közel 40 százalékkal hosszabb, mint amit az eddigi megfigyelések biztonsággal kimutattak.
A Magellán-áramlás elhelyezkedése az égbolton
Az áramlás nagyobb méretéből következik az is, hogy a teljes struktúra az eddig számítottnál jóval idősebb: az új adatok alapján becsült kora körülbelül 2,5 milliárd év. Ennek fényében a gázanyag kiáramlása akkor kezdődhetett, amikor a két Magellán-felhő keringésük során igen közel haladt el egymáshoz a múltban. A közelítés során fellépő gravitációs hatások következtében mindkét galaxisban intenzív csillagkeletkezési hullám indult meg. Az újonnan született sok csillag erős csillagszele, illetve a nagy számban szupernóvaként felrobbanó nagy tömegű csillagok vethették ki a gázanyagot ezekből a rendszerekből, amely gázáram ezt követően a Tejútrendszer felé indult. Az eredmény azért lényeges, mert a korábbi modellek szerint az áramlást a két törpegalaxis Tejútrendszerhez közeli elhaladása váltotta ki, azonban az új pályaszámítások alapján ez kizárható.
Forrás: Science Daily, 2010. január 5.
