• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Csillaggyűrűk egy kvazár körül







    A körülbelül kétmilliárd fényévre lévő, MC2 1635+119 katalógusjelű fényes kvazár egy elliptikus galaxis központjában elhelyezkedő nagyon nagy tömegű fekete lyuk. A korábbi, földi teleszkópokkal végzett megfigyelések nem mutattak semmi különlegeset, ezek alapján úgy tűnt, hogy öreg csillagokból álló normál elliptikus galaxisról van szó. Az új Hubble-észlelésekből azonban kimutatták, hogy a centrum körül legalább öt, csillagokból álló és a középponttól távolódó gyűrű, illetve szintén kifele mozgó törmelék található.

    A kép bal oldalán az MC2 1635+119 katalógusjelű kvazár és gazdagalaxisa látható. A jobb felső képen a centrum körüli gyűrűket szinte teljesen elnyomja a fényes kvazár, a bal alsó, számítógéppel javított képen azonban már jól kivehetők. Mindkét kis képen a gyűrűk körüli nagyobb objektumok háttérgalaxisok, illetve feltűnik egy előtércsillag is.
    (NASA, ESA, G. Canalizo [University of California, Riverside])

    A most felfedezett gyűrűs szerkezet kialakulásának oka egy másik galaxissal történő ütközés lehet, ami ráadásul a nem is nagyon távoli múltban következett be. A folyamat során az árapály erők hatására ez a másik galaxis feldarabolódott, csillagai közül sokat befogott az elliptikus galaxis gravitációs tere, s ezekből alakultak ki aztán a kifelé mozgó gyűrűk. Közülük a legkülső a centrumtól körülbelül 40 ezer fényévre van.

    Az ütközés következtében jelentős mennyiségű gáz jutott az elliptikus galaxis centrumába, ami aztán az ott helyet foglaló fekete lyukat táplálva szolgáltatja a kvazár által kibocsátott óriási energiát. Azaz a felfedezés azt az elképzelést erősíti meg, amely szerint a kvazároknak legalább egy része galaxisok közötti kölcsönhatás eredményeként született. A korai Univerzumban a legtöbb kvazár nagyon aktív volt, s ekkor a Világegyetem jóval kisebb mérete miatt a galaxisok is gyakrabban olvadhattak össze.

    Számítógépes szimulációk azt mutatják, hogy a két galaxis körülbelül 1,7 milliárd évvel ezelőtt közelítette meg egymást. Maga az összeolvadás néhány százmillió év alatt zajlott le, közben pedig heves csillagkeletkezési folyamatokat váltott ki. A Keck-teleszkópoktól származó spektroszkópiai adatok szerint a galaxis csillagainak többsége 1,4 milliárd éves, összhangban az előbb mondottakkal. Ezen átmeneti fázis után a gyűrűk kifelé mozgó csillagai természetesen el fognak keveredni a galaxis többi csillaga között, azaz a most megfigyelhető szerkezet fel fog bomlani. A kutatást vezető Gabriela Canalizo szerint ennek karakterisztikus ideje 100 millió év körüli, azaz a HST pont jókor kapta lencsevégre a gyűrűket.

    A mostani eredmények alapján a folyamatban résztvevő, a gyűrűk létrehozásáért felelős másik galaxis természete még nem tisztázható. A kutatócsoport egyik tagja, Nicola Bennert szerint a kvazár gazdagalaxisának nagyfelbontású spektroszkópiai vizsgálata adhat választ arra, hogy két óriásgalaxis, vagy egy nagy és egy kicsi összeolvadásáról van-e szó.

    A munka során 4 másik, a középpontjában szintén kvazárt tartalmazó galaxist is vizsgáltak, ezek mindegyike körülbelül 2 milliárd fényévre van. Mindegyikük esetében találtak korábbi összeolvadásra utaló nyomokat, így érdekes kérdés lehet, hogy a kvazárok többsége vajon ilyen összeolvadási folyamatnak köszönheti-e létét.

    Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóirat 2007. november 10-i számában jelenik meg.

    Forrás: STScI-2007-39 News Release, 2007.10.25.

    Ez a bejegyzés Aktív galaxismagok kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul