A
Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése elfogadta az utolsó
pillanatig képlékeny határozat-javaslatot a bolygó fogalmának
újradefiniálásáról, illetve a Plútó státusáról – négy másik határozat mellett.
A
Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union,
IAU) 2006. augusztus 14. és 25. között Prágában megrendezett
XXVI. közgyűlése, amellett, hogy több tucat szakmai konferenciának is
otthont adott, összesen hat határozat-javaslattal készült a csütörtöki
záró plénumra. Ezek közül kettő, a bolygók definíciója, illetve a Plútó
és a Neptunuszon túli apró égitestek státusát szabályozó határozat
keltette fel a sajtó érdeklődését. Nem véletlenül, hiszen a bolygók
hagyományos értelmezése sok évezredes múltra tekint vissza, azaz az
új definícióval a tudomány legrégebbi fogalma változott meg - de
legalább is kapott új meghatározást. (A másik négy határozat-javaslat a
precesszió 2003-as elméletéről és az ekliptika definíciójáról, a
koordináta-rendszerekre vonatkozó 2000. évi IAU-döntés kiegészítéséről,
a baricentrikus dinamikai idő újradefiniálásáról, illetve a
csillagászat népszerűsítését támogató Washingtoni Egyezmény
támogatásáról szólt).
A csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő
tudomány: elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára,
vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek
alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel korábban. Így
nem meglepő, hogy az augusztus 16-án nyilvánosságra hozott első javaslat ("Bolygónak nevezzük azt az égitestet, (a) melynek
tömege elegendően nagy ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai
egyensúlyt tükröző közel gömb alak, illetve (b) egy csillag körül
kering, és se nem csillag, se nem hold egy másik bolygó körül"),
amelynek definíciója alapján a már ismert apróbb égitestek közül akár
15 is átkerülhetett volna a bolygó kategóriájába, nagy felzúdulást
váltott ki a csillagászok között. Az érzelmi alapokon nyugvó
ellenérzést tudományos érvekkel is alá lehetett támasztani, így a
javaslat eredeti formájában nem élt sokáig.
Az eredeti javaslat szerint a 2003UB313, a Ceres és a Charon mellett
ezek az égitestek mind bekerülhettek volna a bolygók kategóriájába.
Augusztus 18-án Julio Ángel Fernández uruguay-i csillagász
alternatív definíciót javasolt. Ebben a bolygók azok az égitestek,
melyek a közvetlen környezetük legnagyobb objektumai, elegendően nagy
tömegűek a közel gömb alak kialakulásához, illetve nincs fúziós
reakciókon alapuló belső energiatermelésük. Emellett kifejti, hogy a
már 1900 előtt ismert bolygókat a klasszikus jelzővel különböztetjük
meg, míg a Plútó, a Ceres és a nagyobb Neptunuszon túli
Kuiper-objektumok a törpebolygók kategóriájába tartoznak. Az összes
többi természetes égitest (kisbolygó, üstökös) összefoglaló neve: a Naprendszer kis égitestjei.
Augusztus 22-én az IAU szakbizottsága újabb módosításokkal élt,
figyelembe véve a beérkezett bírálatokat és megjegyzéseket. Ez a
harmadik változat került a közgyűlés elé a csütörtök délutáni záró
plénumon. A másfél óráig tartó szavazás során a legutolsó percekig
változott a szavazásra kerülő szöveg pontos megfogalmazása, és a nagy
sajtófigyelem mellett zajló esemény sikerében nagy szerepet játszott a
levezető elnök, Jocelyn Bell Burnell higgadt profizmusa.
A Naprendszer bolygói az IAU új definíciója szerint
Az IAU XXVI. közgyűlése összesen négy javaslatot vitatott meg a bolygó
fogalom kapcsán, ezek rendre az 5A, 5B, 6A és 6B jelzésű határozatok.
Az elsöprő többséggel elfogadott 5A határozat szerint:
"Az IAU a Naprendszer bolygóit és egyéb égitestjeit az alábbi három kategóriába sorolja:
(1) Bolygó [1] az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b)
elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai
egyensúlyt tükröző közel gömb alak és (c) tisztára söpörte a pályáját
övező térséget.
(2) Törpebolygó az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b)
elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai
egyensúlyt tükröző közel gömb alak [2], (c) nem söpörte tisztára a
pályáját övező térséget és (d) nem hold.
(3) Az összes többi Nap körül keringő objektumot [3], kivéve a holdakat, a Naprendszer kis égitestjei közé soroljuk.
--------------------------------------
[1] A nyolc bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz.
[2] Az IAU külön eljárást hoz létre a törpebolygó és a két másik kategória határterületeibe eső égitestek osztályba sorolására.
[3] Ezek közé tartoznak a ma ismert kisbolygók, legtöbb Neptunuszon túli objektum, üstökösök és egyéb parányi égitestek."
--------------------------------------
Az 5B
határozat-javaslat szerint az IAU bevezette volna a "klasszikus bolygó"
fogalmát az 5A javaslat 1. lábjegyzetében felsorolt bolygókra, ezt
azonban a közgyűlés minősített többséggel elvetette.
A kb. kétharmados többséggel elfogadott 6A határozat szerint:
"A Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó,
és mint ilyen, prototípusa egy Neptunuszon túli égitest-típusnak".
Ezzel szemben igen szoros eredménnyel, de elbukott a 6B
határozat-javaslat, amely külön rögzítette volna, hogy "Ezt az
égitest-típust »plútószerű objektumoknak« (plutonian objects) hívjuk." (186 nem és 183 igen
szavazat mellett).
Jocelyn Bell Burnell a három Naprendszer-beli égitest-típusról magyaráz (Kiss L. felvétele)
Az IAU döntésének értelmében a Naprendszerben nyolc bolygó, illetve
jelenleg ismeretlen számú törpebolygó és apró égitest található. A
Plútó a most bevezetett új kategóriába, a törpebolygók közé tartozik,
emellett pedig a Neptunuszon túli törpebolygók prototípusa is.
Az új definíciók hatálya nem terjed ki az exobolygókra, azaz a megoldás
a bolygó-fogalom problémájának egyfajta továbbgörgetését hozta magával,
hiszen a más csillagok, illetve a csillagközi térben magányosan,
esetleg párban haladó bolygószerű égitestekre új meghatározást kell
majd megfogalmazni - erre leghamarabb már csak a legközelebbi IAU
közgyűlésen kerülhet sor, amely 2009-ben lesz megrendezve Rio de
Janeiróban.
Linkajánló:
