Néhány
új megfigyelés arra utal, hogy a vörös óriás állapot végére kialakult
fehér törpék körül is maradhatnak planéták a korábbi bolygórendszerből.
A GD 362 jelű fehér törpét Eric Becklin (UCLA) és kollégái az Északi
Gemini, az IRTF és a Magellan teleszkóppal vizsgálták. A megfigyelések
során a várthoz képest erősebb sugárzást figyeltek meg az infravörös
tartományban, emellett a spektrumok alapján anomálisan magas a kalcium
aránya az égitestben. Utóbbi a második legmagasabb arány, amit valaha
fehér törpénél megfigyeltek. A kalcium mellett sok vasat, magnéziumot
is találtak, méghozzá a Napban jellemző arányhoz közeli gyakorisággal.
Az infravörös többletsugárzás forrása egy vékony, a fehér törpét övező
porkorong, amely közel egymillió km távolságig terjedhet.
Ebből a korongból a fehér törpébe hulló anyag felelhet a kalcium magas
arányáért. A jelenség ritkaságát mutatja, hogy ez a második fehér törpe, amelynél ilyen anyagkorongot
találtak, ráadásul a GD 362 porfelhője durván százszor sűrűbb, mint az elsőként felfedezett
esetben.
Fantáziarajz a GD 362 rendszeréről (UCLA nyomán)
A
fenti magyarázattal kapcsolatban azonban komoly probléma, hogy egy
ilyen korong rendkívül rövid életű a fehér törpe becsült 5 milliárd
éves
életkorához viszonyítva. Egyik lehetséges magyarázat, hogy egy nemrég
szétdarabolódott bolygó töredékei adják a korong anyagát. Elképzelhető,
hogy a fehér
törpe gravitációs tere tépte szét darabjaira a túl közelre "merészkedő"
égitestet. A fehér törpe légkörében talált nagy mennyiségű fém azért
érdekes, mert a hidrogénnél és
héliumnál nehezebb atommagok egy fehér törpében maximum pár ezer év
alatt lesüllyednek a felszín alá, azaz mostani
jelenlétük arra utal, hogy ebben a pillanatban is zajlik a friss,
fémdús anyag utánpótlása a fehér törpére. A kémiai összetétel
mindenképpen bolygószerű égitestet sugall a porfelhő forrásaként, ám
hogy ez honnan került a fehér törpe közelébe, jelenleg nem világos.
Forrás: UCLA News 2005.09.04.
