hirek.csillagaszat.huA Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja
      
 
 
Főoldal
     
Hírek
Főoldal
Naprendszer
Asztrofizika
Tejútrendszer
Extragalaktikus csill.
Kozmológia
Technikai újdonságok
Aktuális égi események
Magyar kutatások
Egyéb témák
Asztroblog
Archívum
Hasznos
Programajánló
Csillagászati klubok
A hét csillagászati képe
Képeslapküldés
Háttérkép letöltés
Időjárás-előrejelzés
Apróhirdetés
Részletes keresés
Írjon! Válaszolunk!
Olvasóink kérdezték
Írja meg kérdését!
Csillagászati tudásbázis
Közösségi oldal
Fórum
 
1%-ot az MCSE-nek!
A legfrissebb
Klubkereső
 
Ajánlatunk
  • Űrvilág - hírek az űrkutatás világából
Csillagászat Éve 2009
Polaris Csillagvizsgáló
Magyar Csillagászati Egyesület
MCSE Üstökös Szakcsoport
Fényszennyezés-oldalak
Csillagászati tudásbázis
Csillagászattörténet
Budapesti Planetárium
Külföldi hírek
APOD
SPACE.com
NASA Breaking News
New Scientist - Online News
ScienceDaily: Space & Time News
Szakmai díjak
Az Év Honlapja 2008 különdíj után 2009-ben elnyertük az "eFestival 2009" eTudomány kategóriájának 1. helyezését, valamint a Felhasználóbarát honlap 2009-2010 címet is. Köszönjük!

 

A leghidegebb barna törpe

A leghidegebb barna törpe

Brit kutatók vezetésével egy újabb, nagyon alacsony hőmérsékletű barna törpét fedeztek fel a Naprendszer közelében. 
Színkavalkád és dinamikus változások a Pluto felszínén

Színkavalkád és dinamikus változások a Pluto felszínén

Meglepően aktív, egyáltalán nem "halott világ" képe tárul fel a Pluto törpebolygóról frissen közzétett űrtávcsöves fotókon.
Földközeli kisbolygókra is vadászik a NASA új műholdja

Földközeli kisbolygókra is vadászik a NASA új műholdja

Százezer eddig ismeretlen kisbolygó, köztük legalább ezer földsúroló felfedezését várják az infravörös tartományban dolgozó WISE műholdtól, amely január 12-én megtalálta első földközeli kisbolygóját.
A Mars földközelben
A Mars idei közelsége nem túl kedvező körülmények mellett következett be, ám így is sok részlet figyelhető meg a bolygón. Részletek »»
Az előző hét képei:

Meglesni a teremtés titkait

Egy új, infravörös tartománybeli méréseken alapuló eredmény alapján valószínűleg nincs lényegi különbség a nagy tömegű, illetve a Naphoz hasonló méretű csillagok keletkezési folyamatában.

Összeütközött két kisbolygó a Naprendszerben!

Egy rendkívül érdekes megjelenésű, csak csóvából álló üstököst fedeztek fel január elején, melyről kiderült, hogy két kisbolygó ütközése során létrejött törmelékfelhő.

Hosszabb és idősebb: új eredmények a Magellán-áramlásról

Legalább 40%-kal nagyobb kiterjedésű és emiatt jelentősen öregebb a Tejútrendszer két törpegalaxisából származó anyagáram, ami fontos információ keletkezésének körülményeiről.

Rejtőzködő karok egy gyönyörű spirálgalaxisban

Meglepő tények derülhetnek ki még egy jól ismert csillagvárosról is a digitális képrögzítés ügyes alkalmazásával.

Meglepő röntgencsóvák egy távoli galaxis mögött

Az ESO 137-001 katalógusjelű galaxis mögött a már korábban felfedezett mellé egy újabb, szintén hosszan elnyúló röntgensugárzó csóva társult. A csóvákban csillagkeletkezés zajlik, ami meglepő a gazdagalaxis korongjától távol.

Varázslatos fotók egy távoli világ holdfogyatkozásáról

Amikor holdfogyatkozásról beszélünk, általában a saját égi kísérőnkkel kapcsolatos jelenségre gondolunk. Űreszközeink segítségével, ha ritkán is, de más bolygók hasonló eseményeinek is tanúi lehetünk.

Magyar kutató a Nature-ben: gammakitörések gammasugárzás nélkül?

Két szupernóvát is találtak, amelyek rádiósugárzása relativisztikus anyagsugarak kidobódására utal, fontos információt adva a rejtélyes gammavillanások és a szupernóvák kapcsolatáról. A legújabb Nature egyik cikkének vezető szerzője magyar csillagász.

A Fizika Napja a győri Krúdy Gimnáziumban

A Krúdy Gyula Gimnáziumban immár ötödik alkalommal tartják meg a Fizika Napját. A január 29-i egész napos rendezvény témája ezúttal a csillagászat.

Öt éve szállt le az emberiség küldötte a Szaturnusz holdján

2005. január 14-én landolt a Cassini-Huygens misszió leszállóegysége a Titan holdon.

Mint a mesékben: gyémánthegyek, gyémánttengerek

Laboratóriumi kísérletek alapján az Uránusz és a Neptunusz belsejében szilárd darabokból és olvadékból álló gyémántréteg létezhet.

Pislákoló kvazárok nyomában

Magyar kutató vezetésével kutatták egy villódzó rádiókvazár fényességváltozásainak okait: nem maga a kvazár, hanem a Tejútrendszer csillagközi anyaga a felelős.

Hat új magyar nevű kisbolygó: Arany és Jókai is az égre került

Újabb hat magyar felfedezésű kisbolygó nevét fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió.

Kozmikus macskamancs

A Tejútrendszerünk centrumának irányában elhelyezkedő komplex szerkezetű gáz- és porköd nagytömegű csillagok bölcsője, ránézésre pedig leginkább egy macska mancsára emlékeztet.

Az első közvetlen színképfelvétel egy másik csillag bolygójáról

A mérföldkőnek számító eredmény közelebb vihet bennünket a bolygókeletkezési elméletek pontosításához és az életre alkalmas planéták megtalálásához is.

Viharos csillagkeletkezés - és a történet vége

A Hubble Űrteleszkóppal gyűjtött adatok alapján az NGC 2976 katalógusjelű közeli törpegalaxisban a csillagkeletkezési aktivitás már nagyon csekély, s 500 millió éven belül ezek a folyamatok teljesen be is fejeződnek.

Fényes foltok a Betelgeuse felszínén

Francia kutatók a közeli infravörös tartományban végzett interferometriai mérések alapján két óriási, fényes foltot azonosítottak az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a Betelgeuse nevű vörös szuperóriás felszínén.

Csillagváros fórum
Csillagváros fórum
A Csillagászat Nemzetközi Éve

Magyar csillagászati épületek

Magyar csillagászati épületek címmel nyílik kiállítás a Magyar Építőművészek ...

A Csillagászat Nemzetközi Éve után...

A Csillagászat Nemzetközi Éve hivatalosan véget ért a január 9-10-i padovai zárókonferenciával, ...

Szarvasi évzáró

A Szarvasi Amatőrcsillagászok Baráti Köre szervezésében 2010. január 9-én délután 16 órakor ...

Csillagászati kiállítás Baján

Pillanatképek a XIX-XX. századforduló természettudományos könyvtermésének érdekességeiből címmel nyílt ...
Hírek, videók »
Jelenségnaptár
Nap kel: 06:59
delel: 11:58
nyugszik: 16:58
Bolygók este:
  • Mars 
    Mars
    Hátráló mozgást végez a Rák csillagképben. Egész éjszaka látható, mint feltűnő vöröses színű égitest, napkelte előtt nyugszik. Fényessége –1,3m-ról –0,7m-ra, átmérője 14,1″-ről 12,2″-re csökken.
  • Jupiter 
    Jupiter
    A hónap elején még kereshető napnyugta után a Vízöntő csillagképben a délkeleti ég alján, de láthatósága rohamosan romlik. 28-án kerül együttállásba a Nappal. Fényessége –2,0m, átmérője 33″.
  • Uránusz 
    Uránusz
    A hónap első felében még megkereshető sötétedés után a Halak csillagképben. Kora este nyugszik.
Bolygók hajnalban:
  • Merkúr 
    Merkúr
    A hónap elején egy és negyed órával kel a Nap előtt. Eddig sem kedvező láthatósága fokozatosan romlik. 20-ára elvész a napkelte fényében.
  • Szaturnusz 
    Szaturnusz
    Hátráló mozgást végez a Szűz csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében látható. Fényessége 0,7m, átmérője 19″.
A Hold fázisa: 18.1% kel: 04:18
delel: 08:19
nyugszik: 12:23
[Forrás: Meteor csillagászati évkönyv
A Meteor csillagászati évkönyv az MCSE kiadványa, melyet az Egyesület tagjai illetménykiadványként minden évben megkapnak. Rendelje meg Ön is!
Észlelési ajánlat

Porvihar a Mars északi pólusánál

Január végén porvihar jött létre a Mars északi pólusvidékén. A jelenség komolyabb amatőrtávcsövekkel is megfigyelhető.

Égi kalendárium - 2010. február

Jelenségekben szegény hónap előtt állunk, a Naprendszer különféle égitestein kívül csak egy hajnali súroló fedés ígérkezik érdekes látványosságnak.

Észleljük a 2010-es év legfényesebb és legnagyobb teleholdját!

Az idei esztendő legfényesebb teleholdja 2010. január 30-án lesz. Derült idő esetén figyeljük meg az égen magasan járó Holdat akár szabad szemmel, akár pedig kisebb-nagyobb távcsövekkel.
Észlelési ajánlat előző
 1/3 
következő
MCSE-hírek

Meteor csillagászati évkönyv 2010

Elkészült a Meteor csillagászati évkönyv 2010. évi kötete, sok-sok előrejelzéssel és tartalmas cikkekkel, melyek a csillagászat egy-egy részterületének eredményeit mutatják be.

Heaven on Earth: The Astronomy Photographs of Iván Éder

 Iván Éder is one of the better known Hungarian amateur astronomers, who is known first and foremost for his outstanding astrophotos.
MCSE-tagtoborzó 2010

MCSE-tagtoborzó 2010

Csatlakozzon Ön is a csillagászat barátainak legnagyobb hazai közösségéhez! Tagjaink illetményként kapják a Meteort és a Csillagászati évkönyvet, díjtalanul látogathatják a Polaris Csillagvizsgáló programjait, bekapcsoló...
30 éves a Polaris - A Csillagászat Nemzetközi Évében

30 éves a Polaris - A Csillagászat Nemzetközi Évében

A Csillagászat Évében 30 éves Polaris Csillagvizsgálóban elindítjuk őszi előadás-sorozatunkat, melyben a múlt jeles eseményeivel és a jelen legfontosabb csillagászati eredményeivel, felfedezéseivel foglalkozunk.
Csillagászati szakkörök a Polarisban

Csillagászati szakkörök a Polarisban

A Csillagászat Nemzetközi Évében két szakkört is indítunk a Polaris Csillagvizsgálóban. Szerdánként a kisiskolásokat, csütörtökönként a középiskolásokat várjuk másfé...
Egyesületi hírek 2009 előző
 1/5 
következő
A távcsövek világa

80 távcsővel a világ körül

A nemrég befejeződött 100 óra csillagászat elnevezésű nemzetközi akció egyik legérdekesebb programja volt az a 24 órás webcast, amely a világ 80 legjelentősebb távcsövét mutatta be.
Ki készítette az első távcsövet?

Ki készítette az első távcsövet?

Vajon készítettek-e Angliában a XVI. sz. derekán a gyakorlatban is használható távcsövet – több mint fél évszázaddal a holland távcső általánosan elfogadott feltalálása (1608) előtt?
A távcsövek világa a Youtube-on

A távcsövek világa a Youtube-on

Október közepén új oldalt (vagy autentikusabban: csatornát) indítottam a legnagyobb videómegosztón, a Youtube-on, A távcsövek világa címmel.
A távcsövek világa előző
 1/3 
következő
Képeslapküldés
Képgaléria

Meteor folyóirat 2010/01. szám — HUDF infravörösben

Meteor 2010/01.szám
  • Négyszáz év
  • Konkoly Infravörös és Űrcsillagászati Kutatócsoport
  • Csillagászati hírek
  • Digitális asztrofotózás: éjszakai mozi
  • Képmelléklet: Az "új" Naprendszer: Jupiter
  • Nap: Kromoszféra-nézőben
  • Szabadszemes jelenségek: Spirál az égen
  • Hold: A Nemzetközi Űrállomás és a Copernicus-kráter
  • Bolygók: Észleljük a Marsot!
  • Üstökösök 2010-ben
  • Változócsillagok: Távolságmérés vörös óriáscsillagokkal I.
  • Mélyég-kalauz I.: A téli égbolt
A Meteort az MCSE tagjai illetménykiadványként kapják.
További információ: Megrendelés »»

Csillagászati médiatár

Legfrissebb anyagaink:
Ruzsics Kriszta: Régi csillagászati könyvek Baján (Borbás Mihály Bemutatóterem Ba, 2010. január 10.) letöltés [10 perc, 28.7 MB] | vetítés most
Kereszturi Ákos: Az élet lehetősége és keresése a legkisebb Galilei-holdon (Polaris Csillagvizsgáló, 2010. január 07.) letöltés [35 perc, 58.2 MB] | vetítés most
Dr. Szabados László: A csillagászat 1979-ben (Polaris Csillagvizsgáló, 2009. december 15.) letöltés [1 óra 11 perc, 67.2 MB]
Dávid Gyula: Lakható és lakhatatlan Világegyetemek - a Multiverzum meta-fizikája (Polaris Csillagvizsgáló, 2009. május 06.) letöltés [2 óra 32 perc, 139.5 MB]

A Polaris TV műsora

A Magyar Csillagászati Egyesület programjait rendszeresen közvetíti az interneten is. A következő műsor:
2010. február 09., kedd (ma)
Galilei 1610-2010 (élő közvetítés)
19:00: Kiss László: Antarktiszi csillagászat (120 perc)

Az antarktiszi plató Földünk több szempontból legjobb asztroklímájú területe. Az év legnagyobb részében derült, igen száraz levegőjű fennsík felett páratlanul nyugodt a légkör, ami szinte űrbéli körülményeket teremt a nagyon éles távcsöves képalkotás számára. Előadásunk áttekinti az antarktiszi csillagászat lehetséges fejlesztési irányait, a megvalósításukat gátló technikai nehézségeket, valamint a problémák megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.

2010. február 16., kedd
19:00: Sárneczky Krisztián: Hol robban a következő? (120 perc)

Minden amatőrcsillagász legfőbb vágya, hogy egy galaktikus szupernóva felvillanásában gyönyörködhessen. A hirtelen megjelenő vendégcsillag hetekig látható lenne a nappal égen is, és évekig követhetnénk halványodását az éjszakai égbolton. Sajnos 1604 óta nem észleltünk galaktikus szupernóvát, így már nagyon itt lenne az ideje a következőnek. Több robbanás előtt álló csillagot is ismerünk az égbolton, de jelenlegi tudásunk mellett még csak közelítő időpontot sem tudunk adni arra, hogy mikor fejezik be életüket. Csak reménykedhetünk abban, hogy valamelyik még a mi életünk során felrobban. Az előadás során megismerkedünk a szupernóvák kutatásával, a lehetséges jelöltekkel, érvekkel és ellenérvekkel, hogy miért várjuk a felrobbanásukat.

 

 

A közvetítés megtekinthető: