Százezer eddig ismeretlen kisbolygó, köztük legalább ezer földsúroló felfedezését várják az infravörös tartományban dolgozó WISE műholdtól, amely január 12-én megtalálta első földközeli kisbolygóját.
A 2009. december 14-én felbocsátott WISE (Wide Field Infrared Survey Explorer) az IRAS műhold 1983-as repülése óta az első olyan infravörös műhold, amely nem egyedi forrásokat vizsgál, hanem feltérképezi a teljes égboltot. A technika fejlődésének köszönhetően érzékenysége százszorosan múlja felül az IRAS érzékenységét. Kilenc hónapos működése alatt várhatóan százmillió égitest képét rögzíti négy hullámhossztartományban. Ezernyi barna törpe, közeli hideg csillagok tucatjai, milliónyi szuperfényes óriásgalaxis, és 100-200 ezer ismeretlen kisbolygó, köztük ezer földközeli aszteroida felfedezését várják a műszertől. A már ismert kisbolygók közül is vagy 200-300 ezer megfigyelése várható, ami sosem látott pontosságú méreteloszlás becsléseket tesz lehetővé. Ez alapvető megszorításokat ad a kisbolygók, kisbolygó-családok fejlődésével kapcsolatban.
A WISE infravörös műhold (NASA)
Az 525 km magas, poláris pályán keringő amerikai űreszköz naponta 15-ször kerüli meg a Földet, 40 cm-es távcsövével 11 másodpercenként készít egy a telehold látszó méretének háromszorosát lefedő képet. A térképezés első fázisának hat hónapja alatt 1,5 millió felvételt készít majd az űreszköz, és az égbolt minden pontját legalább nyolc alkalommal észleli. Az egy hónapos kalibrációs időszak után január 14-én a WISE megkezdte a rutinszerű térképezést, ám az első jelentős felfedezést már két nappal korábban, január 12-én megtette.
A Hydra csillagkép területét figyelve, nem messze az M68 jelű gömbhalmaztól egy feltűnően hideg, tehát a hosszabb hullámhosszakon erősebben sugárzó égitestet vettek észre, amely másnapra jelentősen, több mint fél fokkal tovamozdult. Az adatok kiértékelése napokig tartott, így nem volt biztos, hogy a földi távcsövek meg tudják erősíteni a létezését. Szerencsére nem így történt, január 18-án a hawaii-szigeteki Mauna Kea vulkán csúcsán felállított 2,24 m-es távcsővel sikerült újra megfigyelni az égitestet, majd a következő napokban újabb megfigyelések készültek. Ezek alapján a gyorsan mozgó égitest egy durván 1 km átmérőjű, a vizuális tartományban 21 magnitúdó fényességű kisbolygó. A 2010 AB78 jelölésű aszteroida keringési ideje 3,29 év, napközelben pedig pontosan a földpálya távolságára közelíti meg csillagunkat.
A WISE elsőként felfedezett kisbolygója a középen látható piros "csillag" A kép három különböző hullámhosszon készült felvétel összege. A piros szín a leghosszabb, 12 mikronos hullámhosszat jelöli, a 4,6 és 3,4 mikront rendre zöld és kék színek kódolják. A meleg csillagok természetesen kékesek, a jóval hidegebb kisbolygó viszont a hosszabb hullámhosszon sugároz erősen.
Egy nappal az első felfedezés után, január 13-án egy újabb gyorsan mozgó égitestre akadtak, amely a földi mérések szerint a vizuális tartományban csak 22 magnitúdó volt. Mindez jól érzékelteti az infravörös mérések hatékonyságát a kisbolygók vadászatában, hiszen egy 40 cm-es távcsővel, 11 másodperces expozícióval lehet 22 magnitúdós kisbolygót felfedezni. A vizuális tartományban egy 40 cm-es távcsővel legalább 1 órát kéne exponálni, hogy elérjük a 22 magnitúdós fényességet. Jelen sorok írásakor is két WISE által felfedezett földsúroló kisbolygó vár megerősítésre a földi távcsövek által, vagyis a műhold valóban teljesítheti a hozzá fűzött elvárásokat.
A 2010 AB78 meglehetősen kibillent pályája miatt csak ritkán jelent veszélyt a nagybolygókra.
Linkajánló: Wide-Field Infrared Survey Explorer
